Pszichológiai játszmák karácsonykor és az ünnepek alatt – és hogyan kezeljük őket
A karácsonyt és az ünnepi időszakot gyakran a szeretet, az összetartozás és a meghittség idejeként ábrázoljuk. A valóság azonban sok ember számára ennél jóval összetettebb. Az ünnepek alatt felerősödhetnek a családi feszültségek, régi sérelmek kerülhetnek felszínre, és gyakran jelennek meg olyan pszichológiai játszmák, amelyek komoly érzelmi terhet rónak az érintettekre.
Ezek a játszmák sokszor nem tudatosak, mégis romboló hatásúak. Különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy az ünnepekhez magas elvárások társulnak: "ilyenkor nem illik konfliktusozni", "most mindenkinek boldognak kellene lennie".
Mit nevezünk pszichológiai játszmának?
A pszichológiai játszma fogalmát Eric Berne, a tranzakcióanalízis megalkotója vezette be (Emberi játszmák). Játszmának nevezte azokat az ismétlődő interakciós mintákat, amelyek látszólag ártatlanok, valójában azonban rejtett érzelmi nyereséget szolgálnak – például hatalomgyakorlást, bűntudatkeltést, elkerülést vagy önigazolást.
Az ünnepek alatt ezek a minták gyakran intenzívebben jelennek meg, mivel:
Nyílt és rejtett érzelmi bántalmazás
A pszichológiai játszmák gyakran érzelmi bántalmazás formájában jelennek meg, amely lehet:
Nyílt érzelmi bántalmazás
Ide tartozik a nyílt kritizálás, megszégyenítés, gúny, leértékelő megjegyzések:
Rejtett érzelmi bántalmazás
Sokkal nehezebben felismerhető, mégis legalább ilyen káros:
Gyakori ünnepi pszichológiai játszmák – konkrét példák
1. A "rossz ajándék" játszma
Helyzet: Valaki olyan ajándékot ad, amiről pontosan tudja, hogy a másiknak nem tetszik, nem használható, vagy akár érzékeny pontot érint.
Mi állhat mögötte?
Hatás: A megajándékozott zavart, csalódottságot vagy bűntudatot érez ("ne legyek hálátlan"), miközben az érzései jogosak.
2. A "véletlenül elfelejtettem" minta
Helyzet: Egy családtag rendszeresen elfelejti, amit megígért: nem hozza el az ételt, nem érkezik időben, nem végzi el a megbeszélt feladatot.
Mi állhat mögötte?
Hatás: A többiek feszültebbek, túlterheltek lesznek, miközben a "feledékeny" fél mentesül a következmények alól.
3. A kritika és a hallgatás kombinációja
Helyzet: Valaki folyamatosan kritizál, de érzelmi visszajelzést, elismerést nem ad, vagy sértődötten hallgat.
Mi állhat mögötte?
Hatás: A másik fél bizonytalanná válik, önértékelése sérül, és gyakran "tojásokon jár".
Mit tehetünk ezekkel a helyzetekkel?
1. Tudatosítás
Az első lépés annak felismerése, hogy nem elszigetelt eseményről, hanem ismétlődő mintáról van szó.
2. Határok kijelölése
Jogos nemet mondani, rövidebb időt tölteni együtt, vagy elhagyni egy bántó helyzetet.
3. Asszertív kommunikáció
Az érzések megfogalmazása vádaskodás nélkül:
4. Saját érzelmi szabályozás
Nem minden játszmát lehet azonnal megoldani, de saját reakcióinkon tudunk dolgozni.
Ajánlott szakirodalom
Az alábbi könyvek segíthetnek a pszichológiai játszmák és érzelmi bántalmazás megértésében:
Fontos hangsúlyozni, hogy az önismereti olvasás hasznos, de nem helyettesíti a személyre szabott szakmai segítséget.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha az ünnepek rendszeresen:
akkor érdemes pszichológus vagy coach segítségét kérni. A szakember támogatást nyújthat a minták felismerésében, a határok kialakításában és a belső erőforrások megerősítésében.
Záró gondolat
Az ünnepek nem kell, hogy régi sebek újranyitásáról szóljanak. Bár másokat nem tudunk megváltoztatni, saját tudatosságunkkal és határainkkal sokat tehetünk lelki jóllétünkért. A valódi ünnep gyakran ott kezdődik, ahol már nem veszünk részt a játszmákban.