Az önismeret útja mély és értékes. Lehetőséget ad arra, hogy megálljunk, befelé figyeljünk, és megértsük, kik is vagyunk valójában – hogyan formálják érzéseink, tapasztalataink és kapcsolataink a belső világunkat.
Ám bármilyen fontos is az önreflexió, ez csupán az út fele.
A valódi átalakulás ott kezdődik, ahol a belátás találkozik a cselekvéssel – amikor a bennünk megszületett felismerés a mindennapokban is testet ölt.

És itt válik a coaching az egyik legfontosabb híddá a belső világ és a külső élet között.

A coaching – ahol a jövőkép mozgásba lendül

A coaching együttműködésen alapuló, célorientált folyamat, amely az önismeretből születő felismeréseket gyakorlati változássá alakítja.
Míg a pszichoterápia gyakran a múlt megértésére és a lelki gyökerek feltárására fókuszál, addig a coaching a jövő felé tekint:

• Merre szeretnék tartani?
• Mivé szeretnék válni?
• Milyen lépések visznek közelebb ehhez?

A reflektív beszélgetések, a testtudatos gyakorlatok és a tudatos jelenlét segítségével a coaching irányt és lendületet ad. Nem a terápia helyett, hanem annak kiegészítéseként működik – úgy, hogy a belső felismeréseket gyakorlattá formálja. 

A jövőbeli célok meghatározásának ereje

Még a legmélyebb önismereti felismerés is megfoghatatlan maradhat, ha nincs irány, ami felé haladhatunk.
Egy világosan megfogalmazott, hiteles cél iránytűként működik: segít, hogy figyelmünk és energiánk egy közös fókuszba rendeződjön.

A valódi cél nem pusztán külső eredményről szól. Sokkal inkább a lélek vágyáról – egy olyan minőségről vagy értékről, amely kifejeződni szeretne bennünk.
Amikor ezt kimondjuk, az energia mozgásba lendül. A test, az érzelmek és a gondolatok egy irányba kezdenek haladni.

Az integratív, testközpontú coaching szemléletben a cél nem csupán egy leírt mondat, hanem megtapasztalható érzés. A test tudja, mi az, ami valóban igaz ránk – amikor egy cél rezonál, vitalitás, nyitottság és belső derű kíséri.